Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Haltartasi tippek 2

 

 

Ha a víz zavarossá válik, vagy gyanús — zöld, fehér vagy sárgás — színe lesz, akkor valami egyensúlyzavar keletkezett az akváriumban. Először meg kell keresni a rendellenesség okát, hiszen csak akkor tudunk bármit is tenni ellene. Ha rendszeresen figyeljük az akváriumot, s elvégezzük a szükséges elemzéseket, akkor az ilyen problémák többségét el tudjuk kerülni, és ez inkább megéri, mint a súlyos vagy olykor csak unalmas beavatkozások.

Zavaros víz

Ha az akvárium vize enyhén homályossá válik, annak különböző okai lehetnek. Ha nemrégen rendeztük be a medencét, akkor a jelenség normális. Gyakran megesik, hogy közvetlenül az üzembe helyezés után a víz zavarossá válik, de nagyjából két nap alatt ki kell tisztulnia. Zavarosság léphet fel az üzembe helyezés utáni első vagy második héten is. Ennek oka valószínűleg az ammóniatartalom hirtelen növekedése (rendszerint a jellegzetes ammóniaszag is érezhető). A bajon úgy segíthetünk, ha hasznos baktériumokat juttatunk az akváriumba (a megfelelő készítményeket be lehet szerezni a szakboltokban), melyek átalakítják az ammóniát. Ha egy olyan akváriumban válik zavarossá a víz, mely már legalább egy hónap óta működik, akkor sokkal komolyabb a baj. Ez is az ammóniatartalom emelkedésére vall. Ez az erősen mérgező anyag az ételhulladék és más elhalt anyagok átalakulása folyamán jön létre s nitritté alakul. Mindkét vegyület halálos méreg az állatok számára.
Az ammóniatartalom növekedésének okát a környezet szennyeződésében kell keresni (bomlásnak induló ételmaradék, elpusztult állatok...). Miután — a lehető leggyorsabban! — megszüntettük a szennyeződés forrását, fokozatos, de jelentős vízcserével csökkenteni kell az ammóniakoncentrációt. A halak megóvása érdekében erős levegőztetést is biztosítani kell.

Zöld víz

Zöld algaA zöld szín megjelenése azt jelenti, hogy számos mikroszkopikus méretű alga lebeg az akvárium vizében. Ezek egy új növénnyel vagy hallal éppúgy bejuthattak az akváriumba, mint egy új dekorációs elemmel. Ha kedvező körülményeket találnak a növekedésre, hamarosan elkezdenek szaporodni is. Tömeges elszaporodásuknak nincs közvetlen hatása az akváriumra, de azonkívül, hogy csúnya látvány, igen sok oxigént fogyasztanak. Mindenképpen be kell állítani egy szén-dioxidszóró készüléket.
Az algairtók általában hatásosak, de a nagy algaelhalás se jó, mert közben gyakran mérgező hatású anyagok keletkeznek. Ilyenkor gyors vízcserére van szükség. Szaküzletekben be lehet szerezni egy ún. „diatomális szűrőt" (a diatomák a mikroszkopikus kovamoszatok), amiben a szűrőmasszát maguk a szilikátos moszatvázak alkotják, melyeken fennakadnak az akváriumban élő algák. Evvel a szűrővel 3-4 nap alatt ki lehet tisztítani az akváriumot. A leggyakrabban az UV-lámpát használják az algák ellen. Ha a szűrés után e lámpát a vizet az akváriumba vezető cső fölé helyezzük, az algák elpusztulnak és a víz is sterilizálódik.

Fehér víz

Ezt a jelenséget is mikroszkopikus lények, mégpedig az infuzóriumok (csillós egysejtűek) elszaporodása okozza. Sokszor tapasztalható, amikor az akvárium vize szennyezetté válik, vagy amikor alacsony a vízben oldott oxigéntartalom. Egy frissen üzembe helyezett akváriumban, különösen az első időkben, gyakran kell ellenőrizni a víz paramétereit, és ki kell iktatni a kívánt egyensúlyt megbontó okokat. Előfordul, hogy egy egyszerű porlasztó beállítása is segít eltüntetni az ártalmas mikroorganizmusokat.
Ha ez nem hatásos, akkor a legjobb egy, a kereskedelemben kapható baktériumpusztító készítményt beszerezni. A porlasztót a helyén kell hagyni, mert ezek a szerek sok oxigént fogyasztanak. A vizet is egymás után többször cserélni kell, mert a kártékony mikroorganizmusokkal együtt a hasznos (a hulladékot átalakító) baktériumok is elpusztulnak, annak pedig az lesz a következménye, hogy emelkedik az ammónia- es a nitritkoncentráció.

Sárga víz

Amit sárga víznek neveznek, tulajdonképpen opálos vagy teaszínű víz. Akkor lesz ilyen, amikor huminsav szabadul fel benne. A huminsavak színező anyagok és főleg a növényekből, gyökerekből, tőzegből származnak. A sárga víz, mely gyakran egy kicsit savas, a halak többségét nem veszélyeztetik. A dél-amerikai ,fekete vizek " halainak — pl. a diszkoszhalaknak — nagyon megfelelnek.
Ugyanakkor a sárga víz nem szép. Szerencsére ez a szín könnyen eltüntethető, ha aktív szenet teszünk a szűrőberendezésbe. A szén elnyeli a huminsavat, és a víz már három nap alatt újra tisztává, átlátszóvá válik. Ekkor azonban ki kell venni a szűrőből a szenet, mert megváltoztathatja a víz más paramétereit.

 


Read more: http://diszhal.info/cikkek/viz_problemak.php#ixzz1CPzxz9ws

 

Halainkat táplálkozási módjuk, táplálékigényük jellege szerint mindenevőkre, növényevőkre és húsevőkre csoportosíthatjuk. A mindenevők állati és növényi eleséget egyaránt fogyasztanak. Díszhalaink zöme mindenevő (pl. pontyfélék, elevenszülő fogaspontyok, pontylazacok). Kimondottan növényevő hal alig akad medencéinkben. Növényi tápIálékkiegészítést feltétlenül igénylő azonban jóval több (pl. Poecilia velifera, Xiphophorus variatus).
A húsevők ragadozó természetű halak, kizárólag élő halakkal vagy nagyobb méretű élő eleséggel táplálkoznak (pl. Nandidák, Belonesox belizanus).
A különböző haleleségek fő tápanyagai a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok. Ezekből a hal viszonylag nagy mennyiséget igényel. A hal egészséges fejlődéséhez, számos élettani folyamat zavartalan lefolyásához szükségesek — igen kis mennyiségben — a vitaminok és az ásványi anyagok is. Ezek nélkülözése ún. hiánybetegségben mutatkozik. A fő táplálékok a halak testállományának felépítéséhez, valamint az életfolyamatokhoz szükséges energia pótlására szolgálnak.
A halak a táplálék fehérjéiből szénhidrátokat és zsírokat is képesek előállítani. Emiatt fehérjében gazdag, de szénhidrátban és zsírban szegény táplálékon is elhízhatnak. Testállományuk fehérjéit azonban csak a táplálékból származó fehérjéből képesek felépíteni. A díszhalak szakszerű táplálására vonatkozó ismereteink gyakorlati tapasztalatokra és nem kísérleti eredményekre alapozódnak. A különböző haltáplálékok összetételére vonatkozó adat rendkívül kevés és hézagos. Néhány díszhaltáplálék összetételéről a következő táblázat ad némi tájékoztatást.

 

Eleség
Víz
Fehérje
Szénhidrát
Zsír
Ásványianyag
Kitin
Tubifex
86
8
2
2
1
1
Vörös szúnyoglárva (Chironomus)
85
8
2,5
2
1
1,5
Vizibolha (Daphnia)
90
4
2,5
0,5
1,5
1,5

A táblázatból látható, hogy a Tubifex fehérjetartalma pl. kétszer akkora, mint a vízibolháé. A fiatal halak rendkívül gyors növekedése Tubifex-etetés hatására annak nagy fehérjetartalmával magyarázható. A fiatal hal nagy növekedési esélye folytán igen sok fehérjét igényel, hiszen a testállomány gyarapodása főleg fehérjéből adódik. Az egyes táplálékféleségek fehérjéinek emészthetősége és a hasznosulása nem egyforma. Pl. a Tubifex és a Chironomus fehérjéi 90%-osan, a Daphniáé azonban csak 80%-osan hasznosulnak.

 

(Ennek fő oka az aminosav-összetételben keresendő.)
A növényi fehérjék az állati fehérjéknél általában rosszabbul hasznosulnak. A különböző táplálékféleségekkel nyújtott fehérjék és egyéb tápanyagok biológiai hasznosulása, így táplálkozás-élettani értéke is erősen különböző. A többféle eleség, még ha egyenként kisebb biológiai értékűek is, élettani értelemben kedvezőbb hatásúak, kölcsönösen előnyösen egészítik ki egymást. A változatos etetés fontosságára ez a tény is rávilágít.
A halak anyagcsere-folyamataiban fontos szerepet játszó vitaminokat a táplálékkal kell a halak szervezetébe juttatnunk. A halak számára az A-, D-, B1-, B2-, B12- és a C-vitamin a legfontosabb. Az E- és K-vitamin-igény még vitatott. Az A-vitaminnak a növekedési folyamatokban, az anyagcserében és a szaporodási folyamatokban van lényeges szerepe. A D-vitamin nélkülözhetetlen a csontok ásványianyag-forgalmában. A B-vitamin-csoport szükséges a növekedési és vérképzési folyamatokban, a máj-anyagcserében és az idegsejtek anyagcseréjében. A C-vitamin az egyes enzimek aktiválásában és a sejtek anyagcseréjében játszik fontos szerepet, és növeli a halak ellenálló képességét. Halaink vitaminellátása megoldható Daphnia, Cyclops. Tubifex, általában élő eleségek rendszeres és algasaláta időnkénti etetésével. Jó hatású, különösen télen a marha- vagy csirkemáj etetése is, mert a májban igen sok, a halak számára fontos (A-, D-, B-) vitamin van. A szárított eleségek általában nem tartalmaznak vitaminokat. (Kivétel néhány gyári műeleség.) Ásványi anyag hiánya az akvarisztikai gyakorlatban a legritkább esetben jelentkezik, mert a halak minimális szükségletét még viszonylag szakszerűtlen etetéssel is fedezni tudjuk.

Élő haleleségek


Read more: http://diszhal.info/cikkek/etetes.php#ixzz1CQ0N9Xuk

Száraz eleségek


Szárított vízibolha. Kis tápértékű, sok ballasztot tartalmazó eleség, mert a Daphnia kitinpáncélja adja a fő tömeget. Csak kiegészítő eleségként etessük. Kizárólag szárított vízibolhán tartva a halak előbb-utóbb emésztési zavarokat, gyomor- és bélgyulladást kapnak. Kisebb halaknak porfinomságúra kell törni.

Szárított Cyclops. A kereskedelem által nem forgalmazott, nagy tápértékű eleség. A tavaszi planktongyűjtések alkalmával, ha módunkban áll, érdemes nagyobb mennyiségű Cyclopsot fogni, és otthon meleg (nem forró) helyen — itatóspapírra szétterítve — megszárítani.

Szárított szúnyoglárva. Kitűnő minőségű száraz eleség, amelyet a halak rendkívül kedvelnek. A Cyclopshoz hasonlóan magunknak kell szárítani.

Szárított Tubifex. Tápláló, igen kedvelt száraz eleség. Egészen finomra, szinte púderfinomságúra törve jó eleség halivadék részére is.

Műeleségek
Ma már többféle, különböző összetételű és szemcsenagyságú gyári száraz eleség kerül forgalomba. Ezek megegyeznek abban, hogy sok alkotórészből állítják össze, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel, sőt hormonokkal is kiegészítik őket. A halak e gyári „keverékeleséget" szívesen fogyasztják. Komponenseik különböző húsok, mint pl. a marhamáj, halhús, tengeri rákhús, azután halikra, Daphnia, alga, burgonya, búzaliszt és sok egyéb is. A pontos összetétel gyártási titok. A hazai tapasztalatok kedvezőek a gyári műeleségek étrendi hatását illetően is. A műeleségekre is vonatkozik azonban az, hogy nem szabad a halaknak többet adnunk belőle, mint amennyit azonnal elfogyasztanak.
Az elmúlt évtizedek a hobbiállatok, díszhalak táplálásában is igen nagy változást hoztak. Az emberi, humán élelmiszergyárakhoz hasonlóan üzemek létesülnek a tökéletes, minden igényt kielégítő, különféle műeleségek előállítására. A ma gyártott műeleségek szinte mindazt tartalmazzák, ami az élő eleségekben található, esetenként kiegészítve gyógyszerekkel, festékanyagot pótló szerekkel, vitaminokkal, aminosavakkal.
A műeleségek előnye, hogy sokáig tárolhatók, nem igényelnek külön tartó-, tárolóedényt, hűtést, vízcserét és azok is kezelhetik, akik az élő tubifextől elzárkóznak.
Külföldi neves eleséggyártó cégek mellett évekkel ezelőtt megkezdődött a magyar Aqua-Food cég által a már külföldön is elismert minőségű műeleségek, lemezes és granulátum formájú hazai előállítása.
A lemezes tápok a víz felszínén hosszabb ideig úsznak, táplálkozásra serkentve azokat a fajokat, amelyek a víz színéről nyerik élelmük jelentős részét. A granulátumok lassan szállnak le a talajra, így a víz közepén és a talajról táplálkozó halak könnyen hozzáférhetnek. Az AquaFood cég gondolt arra is, hogy mind az állati, mind a többségében növényi táplálékot, fehérjéket fogyasztóknak megtalálják a szükséges és megfelelő összetételű eleséget. Így
— a Díszhaltáp általános, majdnem minden hal számára jó főeleség,
— a Flóra a növényi táplálékot fogyasztók részére,
— a Guppi az elevenszülő halak fő tápláléka lehet,
— a Color az akváriumi halak színmegtartó tápja,
— a Gyógytáp pedig antibiotikumtartalmú haleleség.
Ezeknek a haltápoknak a bomlási ideje lassú, csupán több óra után kezdődik. Mégis ügyelni kell arra, hogy csak annyit adjunk, amennyit halaink jó étvággyal azonnal elfogyasztanak. Készült egy vízen úszó tabletta is, megkönnyítve az adagolást arra az esetre, ha nem a tulajdonos. hanem valaki más eteti a halakat.
Az akvarisztikai gyakorlatban is kedvező tapasztalatok állnak már rendelkezésünkre különböző, a tógazdasági haltenyésztésben felhasznált takarmányok etetésével kapcsolatban. Különösen alkalmas ezek közül a Trouvit, amelyet pisztrángok takarmányozására állítottak elő. Nyersfehérje-tartalma igen nagy (40,8%), zsír- és rosttartalma kicsi. A túladagolástól azonban az utóbbi esetben is tartózkodni kell.

 
 
 
 
 
 

 

Képgaléria


Utolsó kép


Facebook


Archívum

Naptár
<< Július / 2016 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 22597
Hónap: 310
Nap: 10